Tudósítás a jövőből

 

A sisak a tudat részleges elgépesítésének az eredménye, az ego átköltöztetése mikrocsipekbe és memória modulokba. Ám ugyan úgy, mint a két lábon járást, az anyanyelvet vagy akár késsel-villával való evést, a sisak használatát is születés után sajátítja el az ember. Jelenkori oktatás legfőbb feladata épen ez.

 

A gyerekek 12 éves korukig fokozatosan tanulják a Sisak használatát. Az első igazi sisakjukat a sikeres agypont vizsga után kapják, amivel részt vesznek a beavatáson. Akinek ez sikerül, az lesz jogosult a teljesen funkcionáló gépi ego használatára. Innentől a sisak viselése kötelezővé válik.

 

Az emberek születésük után közvetlenül csupán egy maszkot kapnak, ami megóvja őket a levegőben lévő kórokozóktól. Bölcsődébe és óvodába mindenkinek kötelező járnia. A gyerekek élvezik ezeket az intézményeket, amik úgy néznek ki, mint egy életre kelt Disney rajzfilm: teljesen műanyag. Az épületek hermetikusan zártak, a levegőt megszűrik, hogy a csepségek szabadon, maszk nélkül játszhassanak. A szülők hermetikusan zárt babakocsikban, zsilipen keresztül hozzák-viszik a gyerekeiket. A legtöbb embernek nincs otthon hermetikus szobája, ezért vagy az oviban hagyják a gyereket éjszakára, vagy maszkban tartózkodik otthon. A gyermek ebben az esetben fertőtlenítő mosdatást kap minden belépéskor. A pelenkázás teljesen gépesített. Köznyelven mondva az eldobható pelenkából, amolyan felcsatolható többlövetű bili lett, amit nap végén elég üríteni.

 

Hat éves kor után kezdődik az iskola. Itt már nincs izolált tanterem, maszkban vannak a diákok. A gyerekek itt kezdik el kifejleszteni az agypontok használatát. Előző tudósításomban említettem, hogy ezeken az agypontokon keresztül történik a sisakba való adatbevitel. Az önök korában a legelterjedtebb beviteli mód az egér, a billentyűzet és az ujjak használata. Itt agypontok vannak és érzékelők.

 

Az agypontok kifejlesztése nagyon játékos és szórakoztató formában történik. Először a gyerekek egy hajszárító burához hasonló készülék alá ülnek, ami nagyon nagy felbontással figyeli az agyi aktivitást. Az eredmény egy monitoron jelenítődik meg pontvillanások formájában. A gyerekeknek különböző képeket, hangokat és videókat mutatnak. A behatástól függően a monitoron mindig más-más pontok villannak fel, jelezve, hol történik agyi aktivitás. A legtöbb agypont a homloklebenyben található.

 

Később a tanuló kap egy bizonyos ingert (kép, hang, videó), aminek van egy bizonyos villanás mintázata. A feladat az, hogy az inger nélkül a tanuló saját akarata által ugyanazt a villanás mintát idézze elő a monitoron. Ez a tanulási szakasz egy-két évig tart, kezdve az egyszerűbb, majd az összetettebb villanás mintákig.

 

Harmadik osztályban kezdik el tudatosan szabályozni a villanásokat. Inger felidézése nélkül kell a monitor egy bizonyos pontját felvillantani. Ez amolyan céllövölde a monitoron. Megjelenik egy kis alak a monitoron, és a tanulónak az agy megfelelő pontjának aktiválásával a lehető legközelebbi pontot kell felvillantania a képernyőn.  Ezt gyakorolják ötödik osztályig. Általában itt eldől, ki mekkora sávszélességre képes (értsd: hány agypontot tud egymástól függetlenül szabályozni).

 

A hátralévő két évben tanulják meg az írásjegyeket, azaz a képírást. Azoknak, akik nagyobb számú agypontot fejlesztenek ki, abban van az előnyük, hogy párhuzamosan több írásjegyet képesek bevinni a rendszerbe.

 

Szintén ebben a szakaszban kezdik el fejleszteni a párhuzamos koncentráló képességet, vagy más szóval a tudatsokszorozást. Ez azt jelenti, hogy az agy egyszerre több szálon képes dolgozni. Amolyan humán multi funkcionalitás. Ezért olyan látást fejlesztenek ki az emberekben, amikor a szem illetve az agy a látott képnek egyszerre több pontjára képes figyelni. Ez a tudatsokszorozás, egyfajta szándékos és kontrolált tudathasítás.

 

Ez a folyamat is játékos formában zajlik. A céllövölde metódusát használják, amikor egyszerre több célpont jelenik meg a monitoron, csak annyi a különbség, hogy itt meg van határozva, hogy egy-egy célpont körül hány agypont és mennyi ideig legyen felvillantva. Mivel ez célpontononként különbözik, ezért az agynak külön-külön kell odafigyelni minden célpontra. Eleinte sokaknak belefájdul a fejük, de hamar belejönnek a gyerekek. Mosolyogva gondolok vissza azokra az időkre, amikor a tudathasadásos emberekről horrorfilmeket és könyveket írtak.

 

A gyerekek ezen kívül tanulnak számtant, webes keresési technikákat illetve történelmet. A számtanból a legegyszerűbb algebrát tanulják a diákok. A kereséstan amolyan modern kori könyvtárazási technikákról szól, hogyan ismerje ki magát az ember a neten. Ez még egy tréning hálózaton működik, függetlenül a felnőttek által használt hálózattól. Ez a tantárgy a beavatáshoz ad rengeteg segítséget.

Történelemoktatás egészen más, hiszen  belátták, hogy az emberiség történelme nem merül ki a háborúk történelmében és évszámokban. Technika történelmet, fizika és civilizáció történelmet tanítanak. A fizika kultúrtörténetét egészen Arisztotelésztől, Newton-on és Einstein-en át Panavak-ig oktatják. Az emberek így megértik és értékelik, hogyan jutott el a civilizáció a mostani szintre. Ezeknek az eseményeknek és személyeknek sokkal több köze van a körülöttünk lévő valós világhoz (illetve az arról kialakított képünkhöz), mint Napóleon hódításainak vagy a XX. századi véres világháborúknak. Vitázni persze a fizika történelméről is lehet, itt sem minden egyértelmű, de a vitának van értelme. Newtonnak még ma is vannak releváns megállapításai (ha csak részben is), de a francia forradalom vagy a szovjetek nagy októberi forradalma ma már nem igen oszt vagy szoroz. Régen még azt tanították, hogy az emberiség történelme a háborúk történelme. A háború azonban következmény. Ma már az okokat tanítják, tehát a civilizáció történelmét. Természetesen az információ a háborúkról elérhető a világhálón, és mindenki a maga szája íze szerint kutathat és alkothat véleményt a csatákról és hatásukról. Egyedül a legutóbbi háborúról tanítanak, mert sok áldozat hozzátartozója még él, nem lehet hallgatásba burkolózni.

 

A diákok az egészen 13 éves korukig nem csatlakozhatnak a felnőttek világhálójához. Azt a szülőt, aki felnőtt sisakot ad a gyereknek nagyon megbüntetik. Hetedik osztály után kerül sor a vizsgára. A vizsgán kapja meg a diák, hogy hivatalosan milyen sávszélességre képes. Erről egy bizottság dönt. A eredménytől függően a gyerekek megkapják az első sisakjukat. Ez az úgy nevezett beavató sisak. A gyermek csak a beavatás sikeres elvégzése után számít teljes jogú állampolgárnak. Egészen pontosan ezt ma úgy mondják: világpolgárnak. (Az állampolgárság ma ugyan létezik, de ugyanolyan szabadon változtatható, mint a lakcím.)

 

A vizsga után kerül sor a beavatásra, a felnőtté avatás ceremóniája. Ez minden évben egyszer van, a nyári hónapokban. Következő alkalommal a beavatásról fogok részletesebb leírást közölni.