Tudósítás a jövőből

- Gyógy(h)ír.

Az alapjövedelem egy olyan juttatás, ami állampolgári jog lenne és semmilyen feltételhez nem kötnék, csak az állampolgársághoz. A társadalomfejlődésben ez bizony egy hatalmas lépés lenne, persze a lépés iránya még sok esetben vitatott.

Maga az alapjövedelem biztosítaná, hogy minden egyén túlél és kevesebb eséllyel fog éhen halni. Ebből fakadóan az egyéni képességek adta megmérettetés, darwiniasan versengés/szelekció csökkenne. Egész pontosan az egyének szintjén szinte megszűnne a szelekció, és az átkerülne a társadalmak közti versenyre. Persze nem mindenkinek magától értetődő ez.

Az állampolgárok adta szövetet megerősíti és fenntartja az alapjövedelem tápláló cukorbevonata, ám ezt a terhet ki kell termelni. A közösségek vagy társadalmak hatékonysága ily módon kiemelt fontosságúvá válik. Ez a folyamat a biológiából ismerős: az egysejtűek, többsejtűekké álltak össze. A kolóniában minden sejt túlél, és egyetlen sejt túlélő képessége jóval kevésbé számít, mint a szervezet összességének túlélő képessége.

A hatékonyabb állam fenntudja mindezt tartani, sőt növekedni is tud, míg a gyenge társadalmak felbomlanak és polgárai az ozmózis törvényeit követve a nagyobb „cukortartalom” felé diffundálnak. Jól látható: itt az államok küzdenek a túlélésükért – egymással.

Az alapjövedelem bevezetésének időzítése nagyon komoly stratégiai jelentőséggel bír. Egy gazdag társadalomban az alapjövedelem viszonylag magas összeg, jóval megterhelőbb a közös kasszának. Egy szegényebb társadalomban kis összeggel is lehet kezdeni, de nyilván nagyobb kockázatot is jelent. Ugyanakkor egy szegényebb ország merész döntése nem csak kockázatot rejt, hanem akár történelmi lehetőséget is arra, hogy megerősödjön. Rengeteg külhonban lévő állampolgára diffundálna haza, és rengeteg új állampolgára lenne határain innen és túl.