A jövő kiszámítható, de a képletet kevesen ismerik.
Kommunizmus nem múlt el, csak átalakult, és szép lassan a világra telepszik egy új köntösbe bújtatott kommunizmus.
A hagyományos kommunizmusban a tulajdonjog megszűnt, az egyénnek ugyan lehettek személyes dolgai, de termelésre fogható (földje vagy termelőeszköze), másképpen mondva pénzforgalmat generáló tulajdona nem lehetett. Ezeket az emberek közössége, az állam birtokolta, és de jure mindenkié volt, de facto az elité.
Ez a fajta kommunizmus néhány országot kivéve elbukott. Ott ahol megmaradt új köntösbe bújt, ott hol elbukott új köntösbe tért vissza. Ez lenne az adatkommunizmus, eufemisztikusan bigdata (-izmus), jól érthetően: lecsupaszított társadalom a neve. Ennek lényege, hogy nincsen magánszférád, de lehet intim szférád. Az intim szféra talán még nőtt is a COVID19 vész miatt, hisz az éttermekben végre nem vagyunk egymásra pakolva, a repülőkön nem egymáson könyöklünk, sorban állva sem liheg senki sem a nyakunkba. Ezzel együtt a magán szférád csökkent.
Az anyagi tulajdon már rég nem számít, amikor az állam, aminek állampolgárai vagyunk, évszázadokra el van adósodva. Az adataink, a viselkedésünk és a tetteink lettek mindenki által hozzáférhetőek, tehát közösek. Az adatkommunizmus megszületett és itt van velünk. Részben önként, hisz mindent megosztunk, részben kényszerítve, de itt van és mind adat-kommunisták lettünk. A te adatod a tiéd, de mindannyiunk adata már csak keveseké. A kérdés csupán az, jó-e ez?
A közösségi oldalakon a rólad gyűjtött információk csak egy kis részét osztod meg az általad ismert személyekkel, a nagy részét az üzemeltetővel és azok partnereivel osztod meg. Ők az adat-kommizmus elitje, az adataid de facto gazdái!
A kommunizmus ott bukott el, hogy elitje egy része őszintétlen és a többi pedig simán ostoba volt. Nem értették meg, hogy közösködő állam csúcsán lévő már nem a legfőbb szuverén, hanem a legfőbb altruista. Minél feljebb vagy annál többet kell feláldoznod magadból, és minél lejjebb vagy annál önzőbb lehetsz. Pontosan ez a fegyelmezett önzőség az ilyen társadalmak fejlődésének a motorja.
Vajon az adat-kommunizmus elitje igaz altruisták vagy álszent CEO-k?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.