„Kezdetben vala az ige.”

Sárkányölő és Maya érdekes párbeszéde tanúságként és komment nélkül:

- Mi az anyag? - kérdezte XIII Sárkányölő Mayától.
- Az anyag csak annyit jelent, hogy valami, aminek van anyja, ám mégis az élettelen (tehát anyátlan) dolgokra is ezt a szót használja a tudomány. A Királyok nyelvében nincs ilyen szó. A teremtett világ attól van, hogy ki var TERjedve. A teremtés és természet azonos értelmű szavak. Tehát az egységvilágtan (=kvantumfizika) nem atomokról, hanem térelemről (vagy röviden: teremről) beszél. A régi fizika kettős természetű világképe (é: hullám és anyag) a térelem esetén már nem szorul különösebb magyarázatra, mert a termeket mindig annak határai határozzák meg.
- Ezek valamiféle falak?
- Nem falakról beszélek. A teret nem csak falakkal lehet elválasztani. Minek neveznéd azt, ami elválasztja a tengert a szárazföldtől?
- Partnak.
- És minek nevezed azt, ami elválasztja a tengert az égtől?
- Vízfelszín?
- A partnak és felszínnek nincs súlya. Csupán fogalmak, mégis nagyon is valóságosak. Mind a kettő zúg és hullámzik. Ezt hívja a régi fizika fotonnak, amit tömeg nélküli részecskeként definiál.
- Ettől még nem értem, hogy mi választja el egymástól a térelemeket vagy a termeket.
- Partok vagy felszínek.
- Minek a partjai?
- Még nem mondtam el mindent. A térnek van eredője, és ez az eredet az erő. Eredetből csak egy van, tehát erőből csak egy van. Ám ez az erő nem koncentrált. Az eredő olyan, mint egy erdő: rengeteg. Az erdőt ugyanazok a fák alkotják, lombkoronájukkal kitöltik a teret. Az összeérő koronák egymásra hatnak, formálják egymást.
- Értem, ebben az esetben a téregység a lombkoronához hasonló. És mi az, ahova a lombkorona még nem ért el?
- A felfoghatatlan: a határtalan tér.
- Na, most viccelsz velem. Ez így nem egzakt tudomány.
- Miért nem? A fizikának mindig is része volt a felfoghatatlan, csak éppen mindig más nevet adott neki. Sötét anyag, szingularitás, 11 dimenziós tér, stb. Ezek is mind felfoghatatlanok.
- De ezek matematikai képlettel levezethetőek.
- A matematika egy másfajta közelítése ugyanannak a dolognak. Ám a mindent megoldó KÉPlet nem matematikai.
- Ezzel mit akarsz mondani?
- A tudás legtisztább hordozója csakis a nyelv lehet, ám csak akkor, ha helyes szavakat, pontosabban igéket használunk. A matematikát a babiloni zűrzavar után fellépő ama ösztönös igény szülte, hogy újból mindennek csak egy neve legyen.
- Térjünk vissza a térelemre. A lombkoronának van forrása: a fa. A teremnek mi a forrása?
- A határa.
- Na, ezt nem értem.
- Nem érted, mert nem jó szót használsz. A forrás nem jó szó, vagyis a forr nem jó ige. A forrás átvitt értelemben (vagyis elvont módon) a patakok és folyók eredetét jelöli, mert gyakran ezek a források hévizek, amik fortyognak. Tehát a kérdésed helyesen úgy hangzik, hogy mi a téregység eredete, és erről már beszéltünk. Ez az eredő, az erő.
- Az erő lenne tehát a határ, és ez a határ határozza meg a térelemet. Hmm, erő a határ?
- Az erő hat.
- Ez bűvészkedés a szavakkal!
- Nem, ez csupán egy nyelvi képlet és nem matematikai! De a levezetés még nem teljes, mert a termek hozzák létre a világot, és odáig még nem jutottunk el! A régi fizika nyelvén a térelem (terem) határait fotonoknak hívták, és a foton a fény kvantuma (=egysége). Keressük meg az idevaló igét: világít. A fény egy elvont szó, a helyes igét használva világ-ot kellene mondani. Tehát a térelem határai alkotják a világot. Az erő hat és teremti a világot. Ez a Big Bang v3.
- Gyönyörű levezetés, de mindezt, hogy tudom alkalmazni?
- Fura, hogy pont te kérdezed, aki látja és hallja a Gőz Világát. Anélkül alkalmazod, hogy tudnál róla. Most, hogy érted, amit csinálsz, és képes vagy a megfelelő igét kiválasztani, sokkal hatalmasabbak a képességeid.
- Az a hatalmas, aki hatni képes. Hatni az erő tud. Hogy lesz a tudásból erő?
- Rossz igéket használsz. Az a hatalmas, aki hat. Hatni az erő tud és a tudás képes.
- Értem. Most már képben vagyok.