Tudósítás a jövőből

- Interjú egy Sisak mérnökkel. 1/3

Az emberiség mindig hordott valamit a fején, legyen az fejdísz, fejpánt, fejkendő, diadém vagy harci sisak. Most a számítógépüket hordják ott. A Sisakos társadalmat sokan a babiloni zűrzavar előtti állapotokhoz hasonlítják, amikor az emberek tisztán a lélek nyelvén kommunikálnak egymással, ugyanúgy, mint most.

Mi a lélek nyelve? Kiderül a következő beszélgetésből.

Egy olyan orvos-mérnökkel beszélgetek, akinek jelentős szerepe volt a modern kor sisakjának megalkotásában. Neve XD, vezetőmérnök volt abban a csapatban, amely kifejlesztette az agypontos kommunikációt. Ő beszél most:

XD: Első szakmám orvos. Sokat dolgoztam elektro-enkefalográf készülékkel (EEG), amely az agykéregben lejátszódó parányi elektromos változásokat észleli és lejegyzi. Ezek a parányi területeket hívjuk agypontoknak. Feltűnt, hogy egy kísérlet során egyes emberek jelei változtak, ahogy beszéltek. Aztán felfedeztem korrelációt bizonyos szavak és jelek között. Ekkor kezdetem el egy új számítógépes beviteli eszköznek a megalkotására koncentrálni. Természetesen nem én voltam az első, már az 1970-es évektől voltak ilyen irányú kutatások.

Q: Mikor jött rá, hogy ez eszköznek szűk keresztmetszete a nyelv?

XD: Nem azonnal, és nem is én jöttem rá. Ma már viszont ez magától értetődő. A beszéd önmagában egy kommunikációs forma, tehát a gondolatok kódolása hangokkal. Ezeket a hangokat betűkkel képezzük le. Ezért a billentyűzet kiválóan alkalmas volt a szó illetve betű alapú bevitelekhez. Viszont amikor van átlagosan 2-300 izolálható agypontunk, amik úgy használhatóak akár „gépelő ujjak”, akkor luxus csupán 42 betű/hangot használni. Egy olyan formát akartunk találni, ami kihasználja az agypontok nagy számát. Ehhez el kellett távolodnunk a beszédtől, ami nehéz volt, mert a nyugati világ nagyon beszédközpontú. Mi a beszéd forrásához, a gondolatig akartunk eljutni. Tudni akartuk, az agy miben tárolja a gondolatot. Ám csalódnunk kellett. Ugyanis azt tapasztaltunk, hogy ez nyelvről nyelvre változik, mert nem a gondolkodásmód befolyásolja a nyelvet, hanem ellenkezőleg, a nyelv alakítja a gondolkodásunkat. A flektáló (angol, spanyol, héber, görög, stb.) nyelveket beszélő népek észjárása „belső beszédhez” hasonlítható (ahogy Platón leírta), az agyuk hanglenyomatokat tárol, ami a háromdimenziós, képi valóságnak 1-2 dimenziósra tömörített változata. Ezt az irányt el kellett hagyni, mert ahány tájegység, annyi féle hanglenyomat létezik ugyanarra a kifejezésre.  Betű szerint ugyanaz az angol szó egészen másképp hangzik Ausztráliában és Texasban.(Ugyanezen okból vérzett el a beszédfelismerés technológia!) Hasonló problémák voltak a Kínaival (a hanok nyelve), ami ugyan képet ír, de hangban gondolkodik, mint a legtöbb izoláló nyelv. Így jutottunk el a ragozó illetve a bekebelező nyelvekhez (japán, magyar, eszkimó, észak amerikai indián, stb.). Kutatók megállapították, hogy a ragozó nyelvek képesek a legárnyaltabban leképezni a képi valóságot. Úgy találták, hogy a ragozó nyelvek a ragjaikkal úgy tudják színezni és árnyalni a szavaikat, hogy az a valóságot a lehető leghűebben és tömörebben tükrözze. Pontosan emiatt az ilyen nyelvet beszélő emberek nem hangokat tárolnak fejükben, hanem képekre és színekre emlékeznek. E képet később a nyelv úgy rakja össze a grammatika szabályai szerint szavakból és ragokból, akár egy kirakós játékot. E (fejben tárolt) kép még akkor sem változik, ha a fogalmazás során a kirakós játék egyes darabjait felcserélik, mással vagy több darabbal helyettesítik - szókincstől függően. Persze itt is vannak tájszólások, de az minket nem érdekel, mert a fejekben nem hang tárolódik. Számunkra ez volt a fontos, találtunk valamit, ami azon kívül, hogy kiválóan leképezi a valóságot, a legtöbb embernél változatlan, mert a kép mindenki fejében ugyanaz. Sokan azt mondták, hogy a képi gondolkodás a babiloni zűrzavar előtt kizárólagos volt. Ez hihető, hisz a lélek nyelve a kép! Valami hasonlót Rousseau is leírt. Tehát már csak azt kellett megoldanunk, hogyan kommunikáljuk e képeket a számítógép felé. Itt jött be a képbe ELA. Ő a kínai írásból indult ki. Nagyon leegyszerűsítve felcserélte a vonásrendszert a radixrendszerre, hogy a lehető legjobban kihasználhassuk 2-300 agypontot. Így született meg az új beviteli eszköz és a ragozó gépi kód, ami a régi párost (billentyűzetet és ASCII kód) helyettesítette.

A mai korban ezt hívjuk a babiloni zűrzavar megszüntetésének, kiigazításának.

(folytatjuk)