A valóságban mindent két műveletre lehet redukálni: ismétlés és illesztés. És, még
A változások ismétlődések által terjednek (számosodnak), és illeszkedéssel hatnak egymásra. Ily módon rendszereket alkotnak.
Az ismétlés mércéje a gyakoriság, ami az idő reciproka (f =1/T), az illesztés (illés) mércéje a illeszkedő felület (hasonultság, komplementaritás). Ez a hasonulás, ható (aktív) felülettel arányos, ami az erő (F=pA). Tekintettel, hogy az ismétlés a terjedésből fakad, az idő leginkább nem szalad, hanem terjed, és az időhorizont nem vonal, hanem gömbfelület.
A köznapi életből mindenki által ismert ismétlés a fénymásolás. Hasonlóan közismert illeszkedés a zipzár fogainak illeszkedése, vagy a kulcs illeszkedése a megfelelő zárba. A tükrözés amúgy egyszerre ismétlés és illesztés. Az élet tudományában, a biológiában sorra találkozni ilyen ismétlő-illeszkedésekkel. A centrális dogma DNS->RNS->fehérje útvonala ilyen ismétlő illesztés. Az DNS ismétlése a ráilleszkedő RNS és a az RNS ismétlése a „valamilyen módon” ráilleszkedő fehérje. Az élet sokszínűségének titka, hogy nem létezik tökéletes tükör, a mutációk(eltérések) a tökéletlen (görbe) tükrözés eredményei. Egy gömbfelületen tükröződő arc is illik valamennyire az eredetire, de mégsem ugyanaz. Hasonlóan az impresszionista festők képei is ismétlései a valóságnak, de mégsem tökéletesen illeszkedőek. Csak az impresszió (benyomás) ugyanaz, ahogy a festők magyarázták műveiket. Ezért hívhatjuk ezeket a tükröződéseket lényegi tükrözésnek, vagy a lényegi átvitelnek. Beszédben ezt hívjuk parafrázisnak.
Kellően összetett rendszerekben, ezek a tükör-rendszerek, már-már tükörlabirintusként elveszejtik a megfigyelőt. Minél összetettebb egy rendszer, annál többféle aspektusában lehet tükrözni, és annál többféleképpen leképezhető,vagyis annál többféleképen ragadható meg a lényege. Ha például a sejt a DNS/RNS szabályozó mechanizmust tükörképezi le szervi szinten, akkor az eredmény a szabályozó és emlékező szerv. De tükrözheti önmagát is és létrehozza a többsejtűséget (szerv). Az evolúció az élet önmagán való tükröződének az eredménye. A lehetséges tökéletlen tükröződések közül pedig a szelekció válogatja ki a túlélésre képeseket. Másképpen mondva azok a lényegi tükröződések maradnak fent, ahol a folyamatok fenntarthatóak.
Azoknak, akik cáfolni akarnak: Mindenki csupán az elmondottak saját maga általi értelmezését tudja cáfolni. Helytelen értelmezést természetesen könnyű cáfolni, és meg is kell.”
Panavakot a beszéd után rengeteg támadás érte, és ez sokat segített a saját szavai helyes értelmezésén.
Felnőtt.
Panavak, 2030
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.