Mutasd meg mémjeid, és megmondom ki vagy!
Újfajta jelenség mutatkozott meg a XXI század elején. Kevesen vették észre, mert kevésnek volt érdekében, ámde egyre többen érezték a bőrükön. A társadalom önmagát kannibalizálta. Egy szűkülő gazdaságban, egy öregedő társadalomban, a generációk egymással versenyeztek. Az öreg a fiatalra licitált az ingatlanpiacon, a munkaerőpiacon és esetenként a párkapcsolati „piacon”. Szűkülő gazdaság ellenére, az öregedésgátlás egy bővülő piac volt. A helyzet akkor lett tragikus, amikor az új generáció túlélési esélye kisebb lett, mint az öregé. Az öregek maguk alá gyűrték a fiatalokat, látszólag teljes ellentmondásban a biológia törvényeivel. (A halál ugyanis fontos része a megújulás képességének, hisz ha létezne örök élet, akkor még mindig egysejtűek uralkodnának a Földön, nem hagyva életteret más életformáknak.)
A fenti problémát csak azért nehéz elfogadni, mert az összes megoldását még elképzelni is fájdalmas. Az igazság ismerete pedig nem volt érdeke sem az öreg és sem a fiatal kannibálnak. Ám a megoldás magától jött. Az egyik generáció alatt összeomlott, majd a legjobb tudás mentén újjászerveződött a világ. És a történelemben először nem csak a gének erőssége, hanem a mémek erőssége is számított.
Gyarapítsátok mémjeiteket! (És kezd ott, hogy tisztázod a mém fogalmát!)
Bill Gates még tudott programozni, te már jó, ha a windowst kiismered életed végére. Steve Jobs még ismerta a hardvert, te már pixel-ikonokat simogatsz. Nem azért lettél te ennyire más, mert ők ezt akarták. Az csak járulékos, hogy te hülye vagy. Egyszerűen önös érdekeik és a gazdasági verseny, amiben élnek ezt kívánták. Megettek téged, kirágták belőled az embert! Maradt a fogyasztó, és olyan lettél, mint egy élesztőgomba! Amíg kapsz cukrot, tolod magadból a széndioxidot. Az igazság eltemetése is járulékos, hisz generációk nőttek fel úgy hogy az igazság szó egy elcsépelt, zavaros valami, amivel kapcsolatban csak az bizonyos, hogy szubjektív. Ezért már nem is firtatod. Így múlnak el mémek, és etetnek meg újakkal, hisz minden igazság egy apró tudásmorzsa.
Ámde pontosan mi is történt? Nem tudta magát felfalni a társadalom. Nem tehette. Ami történt, az egy egyre nehezedő szelekciós nyomás az emberre. Társadalmi, gazdasági, politikai, családügyi és nemi területeken óriási polimorfizmus (változatosság) volt megfigyelhető. Még az emberi genom szintjén is leírtak nagyszámú polimorfizmusokat. Mindez teljes összhangban állt a biológia, vagyis az élet törvényével, hisz mindez a sok polimorfizmus csak annak az esélyét növelte, hogy a lehető legjobb válasz szülessék a közeledő „környezeti” változásra.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.