- Egy csendes tiltakozás.

Fogy a népesség, kevesebb gyerek születik. Míg bizonyos országok népessége csökken, addig a világ népessége növekszik. Bizonyos helyeken az élet nem akar megjelenni, más helyeken meg tombol és szinte metszeni kell.

Vajon ismerjük-e a valódi okokat? Vajon valóban a családtámogatás és a részmunka elterjedésének hiányával függ össze a gyermekvállalási kedv? Jelen tudósítás idejéből már látszik, hogy csak részben igazak a fenti állítások. Európa társadalmát 2010-ben egy idejét múlt, hamis értékrendi háló tartja össze.

A „gyermeknek a gyermekkorhoz való jog” felkiáltású üres koncepcióval elraboljuk a gyerek egyetlen esélyét, hogy érett és önálló személyiséggé váljon. A mai gyermeket miután jól kijátszotta magát, hat éves korában beletolják egy oktatási rendszerbe, aminek az alapjait még akkor tették le, amikor az elvárás az írni és olvasni tudás volt. A tudás korának hajnalán ez már vajmi kevés.

Az oktatási rendszer fejlesztése az utóbbi időkben annak erodálását jelentette. Ez az egyre romló oktatás 23-28 éves koráig a karmai közt tartja a ifjút, majd miután kiégette, beleokádja a nagybetűs életbe. És csak hogy tudják, kik a világ urai, a diplomával együtt kezükbe nyomnak egy „adós fizess” levélkét. Ez a világ a gyereket nem emberré neveli.

Csodálkozunk azon, hogy nem akarnak gyerekek születni egy ilyen világba. Még egyszer: a világ gyarapszik, csupán bizonyos helyeken tapasztalható a csökkenés (a bevándorlás nem számolandó!)

Ám az életnek vannak titkai, és a problémát megoldja maga. A kor kevés számú gyermekei harcosok lettek, és 2053-ban, közülük kerültek ki modern hősök. Mi fogyasztók vagyunk, és hitel-törlesztők. Ők hősök lesznek és mártírok.