Tudósítás a jövőből

Meg kell értenünk a folyamatot, aminek az eredményeként létrejöttünk.

A fejlődés legfőbb hajtómotorja (és ezt akár nap, mint nap tapasztalhatjuk) a folyamatos válaszadás a környezet változásaira. A környezet változásai leírhatók fizikai, kémiai paraméterekkel, és a fellépő változások is leírhatóak fizikai, kémiai pataméterekkel. A véletlen mutáció, mint OK, tehát nem megfelelő szó az evolúció okainak leírására. A „nem ismerjük” kifejezés közelebb áll a valósághoz.

A kérdés azonban fennáll: mi okozza a környezeti változásokat? A válasz kézenfekvő: az élet maga, amit ez esetben úgy definiálunk, mint anyag- illetve energiacsere. (Az anyag- és energia cserét egymás szinonimájaként fogom használni jelen írásban.)

Az evolúció kérdése „ mitől alakul ki élet” így is feltehető: „ mitől alakul ki energiacsere”.

Csak az úgynevezett spontán, tehát magától végbemenő folyamatokkal foglalkozunk. A spontán végbemenő folyamatokról annyit tudunk, hogy zárt rendszerben csak akkor következnek be, ha az entrópia növekedéssel jár. Az entrópiáról (S) annyit érdemes tudni, hogy szoros összefüggésben van egy zárt rendszer elemei által felvehető állapotok számával. Zárt rendszerről meg annyit kell tudni, hogy a valóságban nem létezik. Egy elméleti fogalom, amely egyszerűsíteni hivatott a gondolkodást és okosan használva közelebb vihet a valóság megismeréséhez. Egy nyílt rendszert (világunk) felfoghatunk zárt rendszerek halmazáként.

Az élet kialakult. Ez tény. Biológiai tény, illetve nagyobb felbontásban vizsgálva, kémiai és fizikai tény. Darwin óta feltételezzük, hogy spontán alakult ki. (Miután tisztáztuk, hogy a teremtésmítoszok mire vonatkoznak, most ne boncolgassuk ezt a feltevést.)

Állításunk az, hogy az élet azért jött létre, hogy növelje környezete entrópiáját. Másképpen mondva, az élet növeli az élettérben jelenlévő elemek által felvehető állapotok számát. (Ez közvetve magyarázza a természetben található hihetetlen diverzifikációt.) Ám a világunk egy nyílt rendszer, és itt nem sok értelme van entrópia növekedésről beszélni, helyette beszéljünk az entrópia eloszlásának lokális változásairól.

Ezt a fogalmat használva kijelenthetjük, hogy az élet olyan folyamat, amely lokálisan növeli egy nyílt rendszer entrópiáját, vagyis: egy nyílt rendszerben spontán végbemenő folyamatokat együttesen életnek nevezünk. A folyamat hajtómotorja az nyílt rendszer entrópia eloszlásának egyenetlensége.

Az evolúció minden egyes lépése ezt a célt szolgálja egyre tágítva az élet terét és növelve a résztvevő elemek állapotainak számát. A programozott anyagcsere (biológiai értelemben vett élet) a folyamat hatékonyságát hivatott fokozni. A biológiai evolúció csúcsterméke a homo sapiens és gépei. A gépek a technikai evolúció kezdetét jelentik, amelynek jelenkori csúcstermékéről itt olvasható egy filozofáló párbeszéd.