Panavak egy esszéje következik több részletben. Róla tudnunk kell, hogy írásai néha nehezek, néha könnyűek, és néha jobb, ha a bekezdéseit hátulról kezdjük el visszafelé olvasni.

"Az emberek többsége nem rossz, csak egyszerűen nem tud jó lenni, mert ebben a világban már alig lehet jónak lenni. Társadalmunk szerkezete nem kölcsönös segítségnyújtásra van berendezkedve, hanem arra, hogy mindenki építgesse a maga kis várát, aminek szép világ lesz ugyan a vége, de semmiképp nem lesz közös világ. Túl sok kerítés épült az elmúlt 200 évben, melyekkel az ember magát bezárja, a Világot viszont kizárja az életéből. Erre szocializálódott az ember, akit a 21. század elején szomorúan úgy lehetett definiálni, hogy a tömeg alkotóeleme.

 Tömeg és alkotóelem.

És itt álljunk meg! Tömeg, alkotóelem. A fizika szavai ezek! Vaknak és tudatlannak kell lennünk, hogy ne vegyük észre az összefüggéseket a fizika tudománytörténete és az emberi társadalom „fejlődése” között.  A 19. és 20. század fordulóján leírták az anyag atomi szerkezetét, és ezzel egy időben a társadalom atomjaira hullott szét. Ahogy egyre több szubatomi részecskét fedeztek fel, úgy darabolódott tovább a társadalom egészen addig, amíg eljutottunk a töltéssel alig, de rengeteg tömeggel rendelkező, boldogságos szingli/kvarkig. Ám közben felfedezték az anyag kettős természetét, és az addig erősödő materialista szemlélet megtorpant és combosodni kezdett a spiritualizmus. Ennek hatására az emberek újból keresni kezdték egymást, és egyre több kapu szaggatta fel a kerítéseket.

Látható, hogy a tudomány és a társadalom kéz a kézben halad. Sőt azt is beláthatjuk, hogy a dolgok ismétlődnek az idők során: a részekre hullás, majd a spirituális összekovácsolódás. A materialista haladást mindig a szellemi emelkedés követte. A világ fejlődik és mégis állandó.

Természetes spirál.

Kijelentem tehát, hogy amíg a tudomány nem megy végig a megismerés (=tudás) útján, amelyen akkor indult el, amikor Ádám és Éva haraptak a tudás fájának gyümölcséből, addig a társadalmat nem nevezhetjük felnőtt társadalomnak. És ugyan ez igaz fordítva: amíg a társadalom nem nő fel, addig a fizika képtelen lesz minden kérdést maradéktalanul megválaszolni! A teremtés bevégezetlen!

Maradt még az almán ehető.

Ehhez azonban szükség van a gondolkodásunk megváltoztatására, ugyanis az ördög legnagyobb trükkje az emberekkel, hogy olyan gondolkodásra kényszeríti legtöbbjüket, hogy a pi-t soha ne ismerjék meg. Ilyen gondolkodás az egyenes menti, lineáris gondolkodás. Felnőtté váláshoz, tehát, meg kell tanulni helyesen gondolkodni. (Aki egyenesekben gondolkodik csak annyiban különbözik attól, aki nem, hogy ő is körbe-körbe halad, csak ezt nem tudja magáról.)

Helyesen gondolkodó érti, hogy mit jelent ez: fejlődik mégis állandó."